60.rész



Egyszerűen nem tudom felfogni, hogy Niall meg én...megint...Hiányzott..és ezt most teljesen őszintén mondtam...igaz el akartam felejteni, de valahogy mindig azt éreztem, hogy jobb lenne, ha minden olyan lenne mint régen...mellettem lenne...
-Na mehetünk?-kérdezte miközben nyitotta az ajtót
-Aha, csak siessünk, mert ma még el szeretném kezdeni! Vagy különben soha nem leszünk kész!-kaptam fel a táskámat
-Vettem főnök!-nevetett majd beültünk a kocsiba
Végre az út nem csöndben telt...mindent megtudtunk beszélni, ami zavarta a másikat...végre nevettem őszintén...és éreztem amit már rég nem...
-Itt is vagyunk! Akkor először festéket vegyünk?-kérdezte
-Igen...aztán nézek még pár bútort!-mondtam
Ez az egész olyan hirtelen történt mint a filmekbe...5 órája még ő volt az az ember akit legjobban utáltam..most meg..na értitek, mert az ilyen dolgokat nem lehet megfogalamazni.
-Hozok kosarat!-vett egyet ki a helyéről
-Amúgy...lehet nem is kezdek bele a festésbe...úgyis holnap után repülök haza anyáékhoz...mert ugye Szenteste lesz...szóval, majd szerintem utána!-gondolkoztam el
-Jó hát, nekem mindegy!-mosolygott
-Viszont, ma sütni akarok, de úgy is hogy otthonra is jusson...akkor inkább vásároljunk ahhoz!-írányítottam a másik sorra
-Oké!-majd megfogta a kezem
-Niall!-nevettem, majd kiszabadítottam kezemet a kezei közül
-Most miért? Szégyelsz?-vágott kiskutya fejet
-Nem csak...na érted!-nevettem
-Nem nem értem!-mosolygott
-Azt hittem, hogy mi ketten megint...!-folytatta
-Ezt majd otthon megbeszéljük édesem!-nevettem
-Persze szívem! Otthon is jó!-húzta maga után a kosarat
A vásárlást viszonylag gyorsan le is tudtuk, majd kifizettük és a autó felé vettük az irányt.
-A lisztet azt hova rakjam?-nyúltam érte
-Add csak ide!-nyúlt a kezemhez
-Öhm..o..oké!-pirultam el
-Mi történt az arcoddal?-mosolyodott el
-Miért mi?-nevettem el magam
-Na gyere üljünk be a kocsiba és menjünk!-nyitotta ki az ajtót
-Nagyon udvarias uram!-adtam egy puszit az arcára
-Na? Most már puszit is adsz? Pár órával ezelőtt még csak csók volt!-nevetett majd beült a kocsiba
Hazafele az úton zenét, hallgattunk, meg nem maradhattak ki Niall beszólásai se!

*Otthon*
-Amúgy én is készülök haza...mármint a szüleimhez!-ült le a kanapéra
-Az jó!-dobtam le magam mellé
-Viszont...arra gondoltam, hogy elkísérhetnél! Úgy is csak Karácsony 2.napján megyek....szóval addigra is te is hazaérnél...meg már anyáék is kíváncsiak rád!-mosolygott
-Gondolom mennyire! Én vagyok aki megcsalta a fiát és utána megint összejött vele!-forgattam meg a szemem
-Nem! Ők arra a lányra kíváncsiak akit én meséltem nekik!-mosolygott még mindig
-Igen? És akkor milyen lányra-húztam az agyát
-Arra, akibe teljesen beleszerettem!-mondtam majd közelebb jött és megcsókolt
Valahogy nem tudtam ennek ellenállni....tudtam, hogy elsietjük, mert hiszem még csak ma békültünk ki, de nem megy...egyszerűen...elvarázsol, mikor belenézek a szemébe...
-Niall! Figyelj...szerintem ezt most még nem kéne!-állítottam le
-Mit? A csókot?-mosolyodott el huncutan
-Tudod, hogy nem arra értettem!-forgattam meg a szemem
-Nem kell ha még nem akarod! Megértem!-mosolygott, majd egy puszit adott az arcomra
-Köszönöm!-mosolyogtam
-Játszunk valamit, vagy inkább aludni szeretnél? Már elég késő van!-nézett az órájára
-Holnap hosszú napom lesz, úgyhogy inkább lefeküdnék!-álltam fel a kanapéról
-Rendben!-mondta, majd felkísért a szobába
-Gyorsan átöltözök, addig elfordulhatnál!-nevettem
-Jajj most miért?-húzta fel a szemöldökét nevetve
-Niall!-röhögtem
-Jólvan nyugi!-fordult
-Na, akkor jóéjt!-adott egy puszit a homlokomra
-Niall!-szóltam utána az ágyból
-Igen?-fordult rögtön vissza
-Nem maradnál itt?-mosolyogtam
-De! Szívesen itt maradok, ha szeretnéd!-jött vissza a szobába
-Pólót tudod hol találsz vagy arra nem lesz szükség?-nevettem
-Tessék?-nevetett
-Semmi! Na gyere mert fáradt vagyok!-mondtam, majd befeküdt mellém az ágyba és elaludtunk .......

                                                                              59.rész




Tudtam, hogy Harry hülyeségeket beszél, de valami volt benne amit mondott...nem is tudok Peterrel még olyan sok mindent....
-Lily!-szaladt be a szobába Peter
-Mi baj?-álltam fel az ágyról
-Most hívtak, hogy muszáj hazautaznom!-hajtotta le a fejét
-Most viccelsz ugye? Most értél csak ide?!-háborodtam fel
-Sajnálom!-mondta
-Figyelj! Menj nyugodtan! De azért siess!-mosolyogtam
-Lily...én...én...már nem jövök vissza! Ez most ennyi volt....sajnálom...!-mondta majd elment
-Tessék?-ültem le hirtelen az ágyra
-Mondtam nem?-dőlt az ajtónak Harry
-Igaz volt amit mondtál?-kérdeztem
-Nem hazudnék neked, ha tudnám, hogy boldog lennél vele!-ölelt meg
-Azt hittem végre találtam valakit akiben megbízhatok!-bújtam oda hozzá
-Ne szomorkodj miatta! Nem ér annyit!-mosolyodott el
-Igazad van! És tudod...ez most ez felnyitotta a szemem...!-mondtam majd elkezdtem válogatni a ruháim között
-Mire készülsz?-nevette el magát Harry
-Tudod....most hogy ez történt...nem költözök másik házba, hanem ezt újítom fel, úgyhogy még ma elkezdem újrafesteni...meg nézek pár új dolgot bele!-mondtam miközben vettem fel a nadrágom
-Húú! Segítenék neked...tényleg, de haza kell mennem három napra...tudod most, hogy nagypapa beteg...jobb ha otthon vagyok!-mondta
-Semmi baj! Nagy lány vagyok már! Megoldom!-nevettem el magam
-Oké, hát akkor csak ügyesen!-ölelt meg, majd csak az ajtó csapódását hallottam
Remek..most csinálhatok mindent egyedül...de mondjuk teljesen megértem Harryt..a papája mellett a helye most...
Épp a táskámba pakoltam be, mikor kopogtattak az ajtón...
-Na mit hagytál itthon?-nevettem majd kinyitottam az ajtót
-Szia!-köszönt Niall
-Te mit keresel itt?-nyitottam ki az ajtót teljesen
-Téged! Beszélni szeretnék veled!-mondta majd csak a reakciómra várt, hogy beengedem-e
-Hát...rendben...gyere be!-ahogy kimondtam, a szemei a meglepődöttségtől voltak érdekesek, de mégis aranyosak
-Én...nem is tudom, hogy hol kezdjem...!-ült le a kanapéra
-Ha lehet, kicsit gyorsabban!-ültem le vele szembe
-Nem akarlak feltartani!-mondta
-Nem tartasz fel...csak térj a lényegre!-csúszott egy mosoly a számra
-Én tudom, hogy ha azt mondom, hogy sajnálom nem elég...hibás vagyok...ha nem viselkedek veled úgy azon a reggelen...nem történik semmi...semmi érted? Semmi és még mindig boldogak lennénk együtt...Csak mi ketten...Magamnak is nehéz beismerni...még soha nem éreztem ilyet..azt hiszem, hogy beléd szerettem...Nekem úgy vagy jó ahogy vagy...Mind a 2-en hibásak vagyunk, hogy ez történt...Szeretném neked bebizonyítani, hogy ami köztünk volt nem csak futó kaland...nem csak játékszer voltál számomra, hanem egy lány, aki elnyerte a szívemet...-mondta majd kicsúszott egy könnycsepp a szeméből
-Most nem tudok mit mondani!-hajtottam le a fejem
-Nekem az is elég, ha nem velem vagy boldog hanem mással...csak szeressen úgy, ahogy én szeretlek...Hiba volt minden amit tettem, azóta mióta elmentél...-folytatta
-Niall..-próbáltam megszólalni
-Nem kell, hogy megbocsáss...elrontottam mindent, de akkor is bebizonyítom neked, hogy milyen vagyok valójában...ha az egész életem erre megy rá...hát menjen...nem érdekel...Az érzéseimnek nem tudok parancsolni...akár mennyire is utálni akartalak nem ment...mindig a közös élmények forogtak az agyamba...milyen boldogak voltunk...-mondta
-És Katy? Meg a drog?-húztam fel a szemöldököm
-Ha ismersz..tudod, hogy soha nem tennék ilyet, se a drogot se a Katy-is dolgot!-mondta majd a kezét az enyémre csúsztatta
-Niall figyelj!-éreztem, ahogy a szive gyorsabban kezd verni
-Kérlek! Csak adj még egy esélyt! Egy legutolsót...csak egyet! Kérlek!-szorította a kezem könnyes szemmel
-Hiányoztál!-csúszott ki a számon az eltitkolt szó
-Akkor ez azt jelenit, hogy?-kapta fel a fejét
-Azt!-mosolyodtam el
Nem hiszem el!-húzott magához
-Hát én se! De azt tudnod kell, hogy a hibás nem te vagy!-adtam egy puszit az arcára
-De várj...mi van azzal a Peterrel?-húzta fel a szemöldökét
-Nem beszéljünk inkább róla!-zártam le a témát
-Tudod...szerintem most én vagyok a legboldogabb ember a világon!-simította végig az arcomat
-Tudod...szerintem most én vagyok a legboldogabb ember a világon!-mondtam majd megfogtam a kezét
-Amikor megtudtam, hogy mi történt, nem gondoltam volna, hogy mi ketten valaha megint....!-nevette el magát
-Hát én se!-mondtam
-Amúgy mit akartál ma csinálni? Hova készültél?-kérdezte
-Gondoltam újrafestem a lakást meg veszek pár új bútort!-mondtam
-Rendben! Akkor hova menjünk először? Meg mikor kezdjük?-mosolygott
-Csak nem segíteni akarsz?-fogtam még mindig a kezét
-A barátnőmnek? Ez a dolgom nem?-nevetett majd felhúzott a kanapéról
-Nem gondolod, hogy ezt kicsit elsietjük?-fordítottam komolyra a szót
-Én őszintén mondtam, hogy szeretlek!-mondta
-Én is de..!-próbáltam befejezni, de Niall magához húzott amitől olyan zavarba jöttem, hogy meg se tudtam szólalni
-Akkor mi de?-mosolygott majd megcsókolt
Ez a csók olyan volt, mintha a legelső lett volna...Magamnak is nehéz bevallani, de már nagyon hiányzott...az illata, a hangja...és Ő maga....

                                                                          58.rész



Amikor Harry megcsókolt igazából nem tudom mit éreztem...Peter teljesen elvarázsolt, de Harry most összezavart. Már nem érzek iránta semmit...ezt biztosra tudom.
-Hé Harry mit csinálsz?-álltam fel az öléből
-Azt hittem te is akarod!-hajtotta le a fejét
-Nekem ott van Peter! És ezt meg kell értened! Kettőnk között már nem lesz semmi!-magyaráztam neki
-És most ő hol van??? Ki tudja melyik csajjal bújja az ágyat!-mondta a legkomolyabb fejjel
-Szerintem fordított esetbe te csinálnád ezt! Nem kell mindenkiről ezt gondolni...Peter nem olyan!-mondtam
-Hát te tudod! De kíváncsi leszek, hogy visszajön e vagy csak átver!-nevetett
-Nagyon köcsög vagy! Most megyek és alszok! Te meg foglald el magad csak a szobámba ne gyere be!-indultam fel a szobába

 *Másnap reggel*
Éreztem, hogy valaki simogat. Tudtam, hogy Harry nem tudta felfogni, hogy ne jöjjön be a szobámba. Nem értem miért nem tudja megérteni, hogy nem lesz köztünk semmi már!
-Harry nem meg mondtam tegnap, hogy hagyj békén!-dobtam hátra egy párnát
-És ha nem Harry vagyok?-nevette el magát
-Peter!-ugrottam az ölébe
-Hiányoztál!-puszilt homlokon
-Te is nekem!-igazából olyan jó lett volna megcsókolni, de amíg ő nem kezdeményez....
-Figyelj mit szólnál, ha ma elmennénk itt Londonba valahova?-indultunk közbe ki a szobából
-Én benne vagyok! Csak ne bulizni!-nevettem
-Nem is arra gondoltam!-mosolygott
-Mik ezek az illatok?-siettem le a konyhába
Az asztal teljesen meg volt terítve...a tányért amin volt egy nagy adag piros fánk körbe volt véve rózsaszirmokkal.
-Már főzni nem volt ídőm, ezért idefele beszaladtam a pékségbe meg a virágboltba!-ölelte át a derekam
-Imádlak!-fordultam meg
-Én is!-mondta majd megcsókolt
-Fuhj! Nem tudnátok máshol csinálni?-vett Harry a fánkból
-Az nem a tiéd!-mondta Peter, de még mindig ölelt
-És?-dobta le magát a székbe
-Hagyjad! Nem ér annyit!-csókoltam én is meg
-Figyelj telefonálnom kell egyet!-mondta Peter majd felment a szobába
-Na vajon kivel beszél?-röhögött Harry
-Hogy lehetsz ennyire nyomorék?-húztam fel a szemöldököm
-Nyugi már!-indult fel Harry is a szobába

*Harry szemszöge
Éreztem, hogy valami nincs rendben...sántít nekem ez a Peter...
-Persze drágám! Sietek ahogy tudok! Vigyázzatok magatokra! Én is szeretlek!-mondta Peter a telefonba
-Ez mi volt?-csaptam ki az ajtót
-Figyelj Harry! Ha el is mondám mi van..Lily a kis naív úgy se hinne neked!-nevette el magát
-Szemét! Kivel beszéltél így!-ragadtam meg a nyakát
-Szerinted az ember kivel beszél így?-nevetett még mindig
-Neked feleséged van?-fagytam le
-És ha igen? Akkor mit csinálsz?-mosolygott bele a képembe
-Kicsinállak te szemét!-ordítottam
-Hé Harry!-tolt el onnan Lily
-Ennek a szemétnek felesége van!-ordítottam tovább
-Beteg vagy Harry! Ez már nem használ te is tudod!-mondta majd kiküldött a szobából

                                                                       57.rész

Sziasztok!:D Köszi, hogy olvassátok a blogomat, de lenne egy kis változás benne...Volt egy Karácsonyi rész..azaz 2 + a szilveszter...na ezek ki lettek törölve mert máshogy tervezem a blogot...tehát most ezt úgy értsétek/olvassátok, hogy még Karácsony előtt vagyunk a történetben...Persze Peter is benne marad meg minden ami történt, csak a karácsony nem! Remélem azért nem baj :D


Harry hazaszaladt még a kocsi kulcsért, én pedig beültem a kocsiba. Izgatott vagyok, hogy milyen házakat fogunk látni. Örülnék, ha találnék egy kis, otthonos lakást...mondjuk az erdő szélén vagy valami ilyen helyen. Harry pár percen belül beült mellém a kocsiba és már indultunk is. Egy újságot fogtam kezembe, amibe a házakat nézegettem.
-Nem lett volna értelmesebb otthon kinézni, hogy hova akarsz menni?-mutatott egyik kezével az újságra
-Oké! Ha nincs kedved velem jönni, akkor forduljunk vissza!-vágtam be a durcit
-Jajj ne csináld már!-nevetett Harry
-Én komolyan mondtam! Fordulj vissza, mert már az én kedvemet is elvetted!-fordítottam másfele a fejem
-Naa! És ha most hazamegyünk..mégis mit akarsz otthon csinálni?-rakta kezét a combomra
-Hát hidd el! Nem azt amire te gondolsz!-löktem le a kezét a lábamról
-Na jó! Csak vicc volt!-nevetett saját viccén.
-Figyelj....ami történt megtörtént, de mi csak barátok vagyunk! Ezt neked is meg kell értened!-magyaráztam neki
Igazából nagyon hideg van mert a tél közepe fele járunk. Nem sokára Karácsony! Annyira izgatott vagyok...remélem már Peterrel együtt foglyuk ünnepelni a szilvesztert is.
-Akkor haza akarsz menni?-fordította komolyra a szót
-Hát eléggé fázok is meg már kedvem sincs mennem!-dideregtem
-Jól van akkor visszafordulok!-mosolygott kedvesen
Egy fél órán belül vissza is értünk a házhoz. Már szinte teljesen sötét volt és hideg. A ház nézésből se lett semmi és még szét is fagytam...ja és a ráadás, hogy Peter is csak két nap múlva jön...remek
-Gyere!-nyitotta ki nekem Harry az ajtót
-Szerintem én megyek letusolok aztán ha gondolod megnézhetünk egy filmet vagy játszhatunk is valamit!-vettem az irányt az emelete felé
-Oké majd eldöntjük,,,tusolj nyugodtan én addig begyújtom a kandallót!-ment ki a garázsba egy kis fáért
Gyorsan levettem a ruháimat és beálltam a zuhany alá. Jól esett a meleg víz hisz szétfagytam.
A forró fürdő után a felvettem egy topot pulcsival meg egy rövid nadrágot...jó ne nézzetek hülyének mert meleg van, hisz Harry begyújtotta a kandallót. A hajamat kifésültem majd a bal vállamra dobtam. Amikor lement Harry már a filmek között keresgélt.
-Nahh most tényleg filmet akarsz nézni?-vettem ki a kezéből a DvD-ket
-Héé! Én igen is filmet akarok nézni!-húzott az ölébe nevetve
-Hát én meg nem!-nyújtottam rá a nyelvem
-Nem lesz mindig az amit te akarsz!-nyújtotta ő is ki a nyelvét
-Hát akkor..,-álltam fel az öléből, de visszarántott
-Oké! Akkor dönts te!-ölelt át
-Hmm hát...izéé!-jöttem zavarba mert ez az egész olyan más volt...
-Mi a baj?-mosolygott
-Semmi!-mosolyogtam vissza rá
-Na akkor? Mit szeretnél csinálni?-kérdezte
-Hát igazából...semmit!-mosolyodtam el majd hátra dőltem az ölébe
-Ez most mi?-mosolygott rám
-Mi?-fordultam meg nevetve
-Semmi!-mosolygott majd...megcsókolt....