2014. november 15., szombat
Amíg Harry és Peter kint beszélgettek, kipakoltam a bőröndből. De mivel úgy is el fogom adni ezt a házat, amint csak tudom, remélem már holnap...eladom.
*Beszélgetés*
-Figyelj mielőtt kapcsolatot kezdesz vele...tudnod kell, hogy mi együtt voltunk!-jelentette ki Harry
-Tudom! de nincs gáz Harry!-mosolygott Peter
-Ha tudok valamiben segíteni csak szólj!-kacsintott Harry
-Hát ha már így felajánlottad magad...el kell utaznom 3 napra, de félek itt hagyni Lily-t!-hajtotta le a fejét Peter
-Félsz, hogy összejön Niallel?-mosolygott kínosan Harry
-Egyrészt igen...másrészt félek, hogy beleviszik a rosszba. El akar költözni, de persze Londonba marad, csak máshova. Ha addig talál lakást...segítenél neki költözni?-nézett Harryre Peter
-Haver! Ha nem is mondtad volna is segítettem volna! Attól meg nem félned...vigyázok rá!-nevetett Harry
-Oké! Köszönöm!-mosolygott Peter
-És amúgy? Miújság vele?-nevetett Harry
-Semmi! De szó szerint!-húzta meg a száját Peter
-Hogy hogy? Még csók se volt?-csodálkozott el Harry
-Nem! Nem hagy semmit! De ha ő egy újjal is hozzám ér...ne tudd meg!-nevetett Peter
-Aha...figyelj adnék tanácsot, de nem tudok. Ő nem szokott ilyen lenni. Beléd zúgott! Hidd el!-mosolygott Harry
-Jó is lenne!-nézett ki a fejéből Peter
-Hé! Fiúk! Nem jöttök be?-nevettem
-De!-kiáltott vissza Harry
Beértek a házba, de láttam Peteren, hogy valami nincs rendben. Féltem, hogy csak ennyi volt...ami volt.
-Figyelj! El kell mennem 3 napra!-hajtotta le a fejét Peter
-De visszajössz?-kérdeztem tőle ijedten
-Persze! Jövök ahogy csak tudok!-mosolygott
-De jó!-csillant fel a szemem.
Nehezen tudtam elengedni Petert még erre a 3 napra is. Még szinte alig ismerem, de jobban kötődöm hozzá mint eddig bármelyik fiúhoz.Persze szerettem Niallt Louist és Harryt is...tán Harryt nég mindig, de mint csak barát. Ő valahogy mindig máshogy közeledett hozzám. Peter lassacskán el is ment. Harry pedig átment még pár cuccáért. Úgy látszik tényleg komolyan gondolja, hogy itt marad velem.
-Na itt is vagyok!-lökte be az ajtót
-Oké!-mondtam majd ledobtam magam a kanapéra
-Na és van kedved valamit csinálni? Vagy hagyjalak magadra?-ült le mellém a kanapéra
-Nekem igazából tök mindegy!-nézegettem a körmömet
-De ha gondolod el is mehetünk valahova!-próbált felvidítani Harry
-Istenem! Nem vagyok már 3 éves, hogy vigyázni kelljen rám!-mosolyodtam el
-Bocsi!-húzta meg a száját Harry
-De ha már így megkérdezted elkísérhetnél házat nézni!-mentem az ajtó felé
-Oké! Benne vagyok!-mosolygott majd kinyitotta az ajtót
2014. november 8., szombat
Másnap reggel, ha lehet reggelnek mondani...inkább hajnalban csöngött a telefonom. Először nagyon megijedtem, hogy anyáékkal történt valami...otthon...de csak Katy írt. Igaz ez az üzenet se volt valami vidám számomra:
Szia Lily!
Tudom, hogy bunkó volt, meg be voltam kicsit állva, de segítened kell itthon. Niall börtönbe került...elkapták, hogy drogozott! Azonnal haza kell jönnöd! Kérlek segíts! Engem nem engednek be, mert valamilyen részt bűntársnak...vagy minek vagyok itélve! Segíts! Az első géppel gyere haza!
Siess!
Katy
Nagyon meglepődtem Katy üzenetén. Nem tudtam dönteni, hogy menjek vagy maradjak...félek ha hazamegyek vége mindennek Peterrel amit nem akartam. De Katy a barátnőm és számíthat rám...
-Peter! Kelj fel lécci!-ültem le mellé a kanapéra
-Mi baj van?-ült fel kómás fejjel
-Katy írt, hogy azonnal menjek haza, mert valami rendőrségi ügybe keveredtek
-Oké, akkor pakoljunk és induljunk!-állt fel majd beletúrt a hajába
-De...figyelj nem muszáj velem jönnöd!-mosolyodtam el kínomba
-Dehogy nem! Veled megyek és kész!-simította végig a karomat
-Te tudod!-mosolyogtam el magam
Tudniillik, hogy nagyon ritkán jön rám az úgymond, mosolygásos roham, de most előjött. Nem is értem, hogy Peter miért akar hazajönni velem. Maradhatni itt is és csajozhatna, de ő velem jön. Lehet, hogy tényleg fontos vagyok számára? Ilyen kérdések forogtak az agyamban, mikor Peter kiabált.
-Felhívtam Melindát, de nem tud most idejönni! Azt kérte rakjuk a virágtartóba a kulcsot!-nevette el magát
-Oké!-mosolyogtam
-Na? Indulhatunk! Bepakoltam neked is mindent!-fogta meg a bőröndöket.
-Aha! És köszönöm!-nyomtam egy puszit arcára
-Ne csináld! Tudod, hogy így ki fogsz készíteni!-nevetett majd bezárta az ajtót
Kiautóztunk a reptérre. Amíg én megvettem a jegyeket a gépre, Peter visszavitte az autót,
Az indulásig volt még 1 óra, de már engedélyezték a felszállást a gépre. Peter segített a bőröndöket felvinni, majd leültünk a helyünkre.
-Na és? Hazakísérhetlek?-tette a kezét a combomra
-Ha nagyon hazaakarsz!-nevettem majd a kezét visszaraktam a szék karfájára
-Oké! De most viccen kívűl...hazakísérjelek?-kérdezte komolyan
-Hát...ha ráérsz!-mosolyodtam el
-Persze!-dőlt hátra mikor a repülő felszállt.
-Ilyenkor mindig úgy félek!-nevetett
-Te hülye vagy!-mosolyogtam
Nem tudom, hogy hogyan, de a gépen elaludtam...Peter keltett fel, hogy 15 perc és leszáll a gép.
-Nem aludtál este?-nevetett
-Nem!-néztem rá álmos fejjel
-Már most félek, mi lesz otthon...!-hajtottam le a fejem
-Nyugi ott leszek én is!-nyugtatott meg
Leszálltunk a gépről, majd Peter kocsijához mentünk...
-Merre is laktok?-kérdezte
-Várj beírom a GPS-be!-vettem a kezembe
-Oké! De rakd a kedvencek közé!-nevetett
-Oké!-nevettem
Odaértünk a házhoz, majd félve kiszálltam a kocsiból. Először a saját házunkhoz mentünk, ami ugye a fiúké mellett van üresen. Körbevezettem majd megkértem, hogy a cuccaimat ide hozza.
-Na mehetünk!-zártam be az ajtót
Inkább gyorsabb mint lassabb léptekkel mentünk át a házhoz. Hamar túl akartam lenni rajta. De amikor beléptem azt hittem felrobbanok.
-Ez mi a rohadt élet?-néztem rájuk
-Szia Baby csak, hogy megjöttél!-jött oda hozzám Niall
-Mit képzeltek magatokról!-ordítottam
-Ne ordíts velem r*bacn!-kapta meg a hajam
-Ereszd el!-fogta meg a kezét Peter
-Állj le Niall!-lökte el onnan Harry
-Takarodjatok!-lökött ki a házból Niall Katyvel együtt
-Annyira sajnálom!-mondta Harry a fejét vakarva
-Te nem tehetsz semmiről!-nyugtatta meg Peter
-Jól vagy?-nézett rám Harry
-Igen és köszi, hogy segítettél!-öleltem meg
-Peter! Beszélhetnénk?-nézett Harry Peterre
-Aha!-mondta Peter
-Lily menj be a házatokba majd utánad megyünk és elmondok neked mindent!-mosolygott Harry.......
2014. november 2., vasárnap
Katy telefonja után olyan furát éreztem...igazából én sem tudom mit...de egy biztos...nem voltam féltékeny! Normális esetben az lennék, ha például nem találkoztam volna Peterrel. De most érzem, hogy minden meg fog változni...főleg ha rajtam múlik!
Úgy döntöttem komolyabban veszem a tanulást és utánanézek egy orvosi egyetemnek. Ehhez rengeteget kell tanulnom, de remélem sikerülni fog. Ezt a nyaralást letudom és éjjel-nappal megállás nélkül tanulok. A felvételi pont 8 hét múlva lesz és addig nagyon sok pótolni valóm van. Szerencsére van egy kis tapasztalom mivel a gimiben...az orvosira készültem és ott azért adtak jó pár alap dolgot..
Épp az iskola oldalán nézegettem a felvételi pontokat, mikor hallottam, hogy Peter visszajött.
Alig vártom, hogy elmondjam neki az ötletemet.
-Peter!-szaladtam felé
-Mi baj van!-vágott hirtelen ijedt fejet
-Van egy ötletem amit szeretnék veled megosztani!-mondtam
-Házasodjunk össze? Én benne vagyok!-nevetett
-Nem te hülye! Azon gondolkoztam, hogy elmegyek egy egyetemre!-fordítottam komolyra a szót
-De jó! Az nagyon jó! Figyelj...én támogatlak mindenben!-ölelt meg
-Aranyos vagy, de rengeteget kell tanulnom!-mondtam bizakodóan
-És milyen egyetem is pontosan?-kérdezte
-Orvosi, de már van tapasztalatom mert tudod a gimibe erre készültem csak...máshogy alakult!-húztam el a szám
-Ejha! Az nem semmi!-mosolygott
-Hát ja!-nevettem
-Folytathatjuk a beszélgetést máshol?-mutatott az ajtó felé
-De csak ha megint az öledbe viszel ki!-nevettem
-Semmi akadálya!-kapott fel az ölébe
-Csak vicceltem Peter!-nevettem tovább
Amikor kivitt...azaz le a partra csak néztem egy nagyot. Egy kisebb yacht volt a vízen.
-Na? A vízbe is vigyelek be?-mutatott a kék víz felé
-Ez most komoly a miénk?-nevettem
-Aha miért?-kérdezte tök komoly fejjel.
-Minden barátnődet a vízen hódítod meg?-fordultam vele szembe
-Nem! Csak a fontosakat, de olyan még nem volt...mostanáig!-nevetett
-Aha értem!-indultam befele a vízbe
Olyan 15 perc szerencsétlenkedés után vére oda is értünk a yachthoz. Aztán 5 perc szerencsétlenkedés a feljutáshoz...egyszerűen nevetséges voltam.
-Ezt még gyakorolni kell!-nevettem
-Nyugi! Még csak 20 perce szerencsétlenkedsz!-nevetett
-Egyszer felérek Peter!-másztam be
-Oké! Várlak!-nevetett
Mikor felértem, gyorsan átöltöztem és visszatértem Peterhez.
-És mondja uram ez most csak a miénk?-kérdeztem
-Igen asszonyom ezt most én fogom vezetni...nincs rajta senki más!-vágott vicces fejet
-Na az tök jó!-nevettem
-Egy kicsit beljebb hajózunk és ott folytathatjuk amit elkezdtünk!-nevetett majd elment
Én leültem egy fotelbe és onnan bámultam, de most igazából az egyetemen forgott az agyam. Egy egy pillanatra elkalandoztam Peteren, de nem akartam most vele foglalkozni
-Na? Az asztal már készen áll! És te ?-nyújtotta a kezét
-Mire állok készen?-kérdeztem ijedten
-Nyugi már Lily! Csak arra, hogy vacsorázzunk meg!-nevetett
-Ja oké!-mondtam kínosan
-És amúgy.,., hogy jutott most eszedbe ez az egyetemes dolog?-kérdezte
-A pénzünk amit Katyvel a szüleinktől kaptunk Katy mind elverte piára meg drogra!-mondtam
-Igen...és? Folytasd!-mondta
-Ma is felhívtak..tökre be voltak állva meg hát...ilyenek...összebújtak ha érted...!-hajtottam le a fejem
-Hmm!-húzta meg Peter a száját
-Nem akarok közéjük tartozni...normális akarok lenni! Érted? Olyan mint te!-folyt ki egy könnycsepp a szememből
-Hékás! Ne sírj!-húzott magához
-Félek tőlük...nagyon...nem tudom azt se mi lesz ha haza kell menni!-bújtam oda hozzá
-Szerintem most menjünk haza! Jobb lesz!-nyomott egy puszit a arcomra
-Szerintem is!-mondta majd leszálltam a yachtról
Már ügyesebben kiúsztam a vízből, de mikor a partra értem olyan szinten elkezdtem fázni, hogy az nem emberi
-Peter elfordulnál?-néztem rá
-Fázol? Jah persze!-mosolyodott el
Gyorsan amíg senki nem látott átöltöztem és magamra borítottam a pulcsimat. A házhoz érve nagyon menőn ki akartam nyitni az ajtót, hogy nekidőlök és kinyílik. Ahogy Peter szokta csinálni, de ez nem jött össze, mivel az ajtó zárva volt
-Most beégtem!-mosolyodtam
-Dehogy is!-mosolygott
-Azért...jól éreztem maga!-mosolyodtam el
-Csak tudd, hogy most nagyon nehéz visszafognom magam!-nézett a szemembe
-Öhm! Akkor ne fogd vissza magad!-nevettem
-Megígértem! Tudod?-még mindig a szememet nézte, mintha valami ott lett volna
-Hát ami késik nem múlik!-nyomtam egy puszit az arcára majd kinyitottam az ajtót
Bementem a fürdőbe, letusoltam majd átvettem a pizsamámat. Ez egy nagyon idétlen ház...van két fürdő, de csak egy hálószoba...istenem...rendesen sajnálom aki megépítette. Kimentem a konyhába enni valamit, de nem volt itthon semmi.
-Peter! Holnap elmegyünk bevásárolni?-ordítottam be a fürdőbe Peternek
-Aha elmehetünk!-kiáltotta vissza
-Figyelj, ha gondolod bent aludhatsz velem a szobámba?-kérdeztem tőle
-Öhm nem hiszem, hogy...!-jött ki a fürdőből
Egy boxeralsó volt csak rajta...jobb, ha meggondolom magam...inkább alszok egyedül.
-Wao! Még így is rohadt jól nézel ki!-nevetett
-Te is!-túrtam bele a hajába
-Na akkor mellettem alszol?-csúszott ki a mondat a számon
-Minden porcikám ezt kívánná, de nem bírnék magammal!-mért végig a szemével
-Oké...majd máskor!-öleltem meg
A szoba felé tartottam mikor felkapott hátulról és becipelt a szobába....
De nem történt semmi még egy csók se...igazából az egész éjszakát átbeszélgettük. Majd nem tudom mikor, de elaludtam.....
53.rész
Másnap reggel arra ébredtem, hogy Peter ott ül az ágyam mellett ül egy fotelbe és azt várja, hogy felébredjek. Én nem értem, hogy még reggel is, hogy tud ennyire eszeveszett jól kinézni. Elkezdtem mocorogni, de még mindig ott ült.
-Jóreggelt!-ültem fel az ágyban
-Szia!-ült az ágyam mellé
-Na mehetünk reggelizni?-húzott fel az ágyból
-Nem bírok!-szenvedtem mint egy döglött hal
-Jajj hát akkor segítek!-kapott fel az ölébe
-Peter! Inkább kimegyek a lábamon!-nevettem, de mintha nem is hallotta volna
Kivitt a partra és lerakott a homokba.
-Itt hol a reggeli mondja!-nevettem
De ekkor megláttam egy utat ami tele volt szórva virágszirommal. Nem volt valami jó idő, ezért a ház teraszára vezetett vissza az út. Egy asztal volt a medence mellett, ami tele volt kajával.
-Lenne 2 kérdésem!-mosolyogtam
-Válaszolok mind a 3-ra!-jött közelebb
-1.Nincs itt valami pléd? Nagyon fázok!-nevettem
-De! Mindjárt hozok ki!-mosolygott
-2.Miért csinálod ezt?-túrtam bele a hajába
-Mit?-vette el a kezem
-Ezt!-mutattam az asztalra
-Figyelj tudom, hogy te még mindig a fiúkat szereted, sőt már azt se tudom, hogy egyszerre mennyit az elmondásaid alapján...De én magam se tudom, hogy lehet ez, de minden percben egyre jobban szeretlek!-állt távolabb
-Akkor most te figyelj! Megmondtam, hogy nem vagyok szerelmes senkibe...még!-mosolyodtam el
Pár percig csak néztük egymást. Mire az eső elkezdett szakadni. Gyorsan bevittük az asztalt, majd ott elkezdtünk reggelizni.
-De ha tényleg így gondolod! Randizni miért nem jössz velem?-kérdezte meg az utolsó falat után
-Randijaim 98% nem azzal végződik amivel kéne...ha érted mire célzok!-húztam meg a szám
-Íhhh!Velem nem lenne ez hidd el!-vakarta meg a fejét Peter
-Akkor ezt most vegyem úgy, hogy randizni hívsz?-nevettem
-Hát persze!-állt fel az asztaltól
-Oké! Remélem a partra megyünk!-nevettem
-Bikinivel készülj! Nekem most el kell mennem, de nemsokára jövök! Addig készülj el!-símította végig a kezem
-Rendben!-mosolyogtam
*Telefon*
-Hello! Ki az?-szóltam bele
-Na mizu van csajszi?-hallottam Katy hangját
-Katy te be vagy rúgva?-kérdeztem
-Dehogy is! Csak Niallel vettünk egy kis lisztet! Ha érted, de nem hiszem jó kislány!-hallottam Niall hangját is a háttérbe
-Jah értem...hát ez remek!-húztam fel a szemöldököm
-Csak tudd hogy a barátnőd sokkal jobb nő mint te! És máshol is!-nevettek együtt
-Te lefeküdtél Niall-el?-emeltem fel a hagom
-Jajjci most féltékeny vagy? Szakìtottatok és egy kicsit megvígasztaltam!-mondta
-Oké na szia!-tettem le a telefont.....
2014. november 1., szombat
Bementem a fürdőbe egy kicsit rendbe tenni magam. A hajamat kiengedtem és megszárítottam, majd csak kontyba felfogtam. Felvettem a pizsamámat, habár csak egy nagyobb alsóneműből és egy rövid topból állt....meleg volt így ez is elég. Már csak egy fogmosás hiányzott mikor kopogtattak a fürdőajtón
-Nincs kedved elmenni valami buliba?-jött beljebb Peter
-Eltaláltad! Nincs! Kiülök a nappaliba és olvasni fogok!-nyomtam a fogkrémet a fogkefére
-De most miért? Itt vagyunk Miamiban és még egy buliban nem voltunk!-dőlt neki az ajtófának
-Jó! Majd holnap elmegyünk!-mondtam fogkrémes szájjal
-De lécci! Most akkor menjek egyedül?-vágott kiskutya fejet
-Nem vagy hozzám kötve...menj nyugodtan!-ráztam egyszerűen le
-Oké, akkor majd valamikor jövök!-mondta majd visszacsukta az ajtót
Lehet el kellett volna mennem vele. Olyan jól nézett ki *.*. Egy zöld térdnadrág és egy fehér póló inggel volt rajta. A haja tökéletesen belőve...mint mindig és az illata...arról inkább ne is beszéljünk. Héé...ezt most komolyan mondtam?!? Ajjaj...erre a legjobb mód, ha megmosom hideg vízzel az arcom és elterelem a gondolataimat. Leültem a nappaliba és elővettem egy könyvet.
Egy szerelmes párról szól, akik egy nyaralás alatt örök szerelmet kötöttek...jó inkább ezt tegyük le ezt a könyvet.
Ledőltem a kanapéra, de ekkor valamit hallottam kintről. Biztos csak egy madár...erre fele sok a sirály...
Megint hallottam és akkor csörgött a telefon...
-Szia azt hiszem rossz számot hívtam!-szólalt egy hang
-Szia! Semmi baj!-nevettem
-És szereted a horror filmeket?-kérdezte az ismeretlen
-Ki az? Ezt ismerem...!-fordítottam komolyra a szót
-Gyere ki és megtudod!-tette le a telefont
Igazából eszem ágában sem volt kimenni, de most valahogy érdekelt, hogy ki van itt. Óvatos léptekkel a kezemben egy késsel és könnyes szemmel mentem az ajtóhoz. Kinyitottam, de nem volt ott senki majd egyszer csak....
-Húúú!-ugrott rám valaki
-Ááááááá!-síkítottam
-Nem szeretem, ha leráznak!-fordított meg a derekamnál fogva
-Peter, hogy rohadj meg!-vágtam tök komoly fejet.
-Jajj nem gondoltad, hogy elmegyek egyedül bulizni! De most megkaptad!-nevetett
-Igen...tessék!-ütöttem tiszta erőből pofon
-Hékás nyugi!-mosolygott annak ellenére, hogy megütöttem
Az arcunk egyre közelebb került...és közelebb, de elfordultam
-Mi baj?-söpörte fére hajamat
-Öhm..semmi, de még csak egy napja ismerjük egymást!-mosolyodtam el kínomban
-Nem kell ha nem akarod!-mondta majd kinyitotta nekem az ajtót
Tudom, hogy nem a csókra értette, de mást se akarok...nekem nem kell új kapcsolta..
-Figyelj nem akartam bunkó lenni meg rádmászni...teljesen igazad van!-ült le az ágy szélére
-Nem baj csak...!-kezdtem el mondani
-Csak mi?-nézett a szemembe
-Hát ott vannak még a fiúk..meg Niall!-hajtottam le fejem
-Ja értem...szóval még mindig őt szereted!-állt fel az ágy széléről
-Nem Peter..nem erről van szó!-álltam elé
Igaz vagy 20 centivel magasabb nálam,..de ez akkor nem számított
-Akkor miről?-kérdezte majd lejeb hajolt
-Csak semmit nem akarok elsietni!-nyomtam egy puszit az arcára
-Jaj gyere ide!-húzott magához
-Holnap ugye ágyba hozod a reggelit?-nevettem
-Persze!-puszilta meg a hajam
-Na! Ezt el is várom!-álltam fel az ágyra
De ekkor meglökött és rám ugrott. Olyan nagyot estem, hogy majdnem beszakadt az ágy...
-Peter!-nevettem
-Mi baj van?-feküdt nevetve a hasamra
-Az, hogy reggelire virslit kérek! Na Jóéjt!-csaptam a hátára
-Jóéjt puszit nem kapok!-vágott kiskutya fejet
-Ahhm majd holnap!-nevettem és betakartam magam majd elaludtam.....