50.rész



Jézusom mi az hogy még 2 órát kell utaznom? Ezt nem hiszem el...hogy lehet valami ennyire unalmas? Már most nem valami álomhétvége ez az egész, de remélem jobb lesz! Nagyon remélem!
-Na de kérem, hölgyem!-szólt meg ismételten a bácsi
-Ha nem tetszik valami üljön át máshová!-mondtam felháborodottan
-Még ilyet!-mormogott az orra alatt egy sort, majd átült máshova
-Katy már most halálra unom magam!-mondtam Katy-nek a telefonba
-Nyugi mindjárt megérkezel!-nyugtatott
-Haha! Még 2 óra!-mondtam nyávogva
-Na most le kell tennem, de hívj ha megérkezel! Meg majd mutasd be!-nevetett
-Na szia!-mondtam a telefonba
A 2 óra igazából nem volt annyira vészes. Elkezdtem olvasni egy könyvet amit még régebben ajánlott Katy. Elvoltam magamnak, mikor egy velem egy korú fiú leült mellém
-Hello!-mosolygott
-Szia!-pirultam el
-Peter vagyok!.nyújtotta a kezét
-Lily!-fogtam vele kezet
-Mi járatban?-kérdezte
-Hát igazából ez egy nagyon hosszú történet!-nevettem
-Még van másfél óránk!-mondta
-Hát ha nagyon kíváncsi vagy!-mosolyogtam
-Kezdheted!-mosolygott
Elmondtam neki a Londonba költözésünk óta mindent. Meglepetten figyelt a One Direction szónál.
-One Direction?-kérdezte, mikor befejeztem a mondani valómat
-Igen!-mondtam
-Az nem semmi! De én sose bírtam őket!-nevetett
-Hát ez az, hogy én odáig voltam Louisért Niallért majd Harryért, volt mikor egyszerre mind a háromért!-nevettem kínosan
-Hoppá!-nevetett
-Tudom kínos, de pont ezért vagyok most itt! Hogy elfelejtsek egy hétvégére mindent!-mondtam határozottan
-Érdekes! Én is felejteni jöttem, de még se szállásom, se semmim Miamiba!-nevetett
-Nekem se!-mondtam
-Ha gondolod mehetünk együtt és legalább lesz valaki akit ismerünk valamennyire!-mondta
-Nekem oké!-mosolyogtam
Az egész utat végig beszélgettük. Úgy érzem mégis jó lesz ez a hétvége. Elterveztünk mindent, esküszöm úgy éreztem mintha már ezer éve ismernénk egymást. Így gyorsan el is ment az idő, és leszállt a gép.
Peter:
(Tudom, hogy nem ez a valódi neve, de...most ez lesz :D)

-Nem fogunk egy taxit?-kérdeztem értetlenkedve
-Inkább béreljünk!-mondta majd elindult az autó szalon elé.
-Na akkor ezt kibéreljük!-állt meg egy lamborghini mellett
-Ez most komoly?-csodálkoztam
-Miamiba mér csak így nyomják!-nevetett
Mielőtt elindultunk volna a hotelhez amit kinéztünk a katalógusba csináltunk az auto mellett egy képet. Megkértük az eladót, hogy csináljon rólunk egy képet. Igazából semmi extra nem volt a képen leszámítva az autot. Peter a derekamat fogta én pedig átkaroltam a hasán. Azért ez nem olyan halális kép. Felraktuk facebookra amire rögtön érkezett két komment. Az egyik Katytől:

Nagyon cuki :3 Érezd/Érezzétek jól magatok majd hívj! Pusziii! :*

A másik pedig Nialltől:

R*banc! Gyorsan tudsz váltani édes! Ez még nincs lezárva!A hibád elől nem menekülsz!Te meg takarodj el a csajomtól!

-Gratulálok a pasidhoz!-húzta fel a szemöldökét
-Akkor te vagy az a focista! És a volt pasim!-mondtam
-Igen és jól ismerem a fiúkat!Jól teszed, hogy nem vagy vele hidd el!-mondta
-Miért akkor manapság melyik az a normális fiú aki nekem való lenne?-kérdeztem felháborodva
De csak elmosolyodott és elindult a kocsival.....

                                                                              49.rész

Fogalmam sem volt, mit mondjak a többieknek. Ott álltak előttem és csak néztek rám, a válaszomra várva. El kell nekik mondanom, hogy megcsaltam Niallt.
-Sajnálom!-csak ennyi csúszott ki a számon
-Mit sajnálsz? Miről beszélsz?-nézett rám Niall
-Ha te nem mondod akkor én! Mi lefeküdtünk!-jelentette ki Harry
-Mivan?-nézett rám Niall
-Tegnap este!-mondtam majd egy könnycsepp szaladt végig az arcomon.
-Te szemét r*banc!-ütött volna meg Niall, de Zayn lefogta
-Sajnálom!-mondtam majd gyorsan beültem a kocsiba
-Ne! Várj!-kiabált Katy
-Nem tudom mi van velem! Segíts Katy!-kezdtem el sírni
-Semmi baj! Gyere!-húzott magához
Jól esett, hogy Katy utánam jött és tudom, hogy számíthatok rá...
-Katy én nem akartam ezt! Össze vagyok zavarodva! Utálom magamat emiatt!-sírtam tovább
-Figyelj van egy ötletem! Mi itt maradunk a hétvégén te pedig menj el valahova egyedül és gondolkozz, hogy mit is akarsz tenni! Rád fér az egyedüli pihenés hidd el! Mondjuk Amerikába, Miamiba! Úgy tudom ott a pasik is jók!-próbált nevettetni.
Igaza van végülis. Megpróbálom ezt az egészet elfelejteni és mindent újra kezdeni! Remélem egy hétvége elég rá.
-Igazad van!-húztam mosolyra a számat
-Na de a bulizással meg pasizással csak óvatosan!-kacsintott
-Nem igérhetem!-nevettem
-Na kihozom a ruháidat! Kiviszlek a reptérre, megvesszük a legelső gépre a jegyet és már mehetsz is!-mosolygott
Gyorsan beszaladt a cuccaimért és már indultunk is. El is terveztem, hogy hogy lesz ez a kis hétvége. Leszállok a gépről és legjobb szállodánál bérelek egy szobát, majd kimegyek a partra. Szerzek valami jó pasit aztán este ehetünk bulizni. Remélem meg tudom valósítani.
-25 perc múlva száll fel a gép!-jött oda hozzám a jegyekkel Katy
-Köszönöm!-öleltem meg
-Nagyon vigyázz magadra! Felejts el minket erre a hétvégére! Vagyis engem ne!-nevetett
-Nyugi, majd küldök képeket meg hívlak!-mosolyogtam
-Hát remélem!-adta oda jegyeket
-Kérem kezdjék meg a felszállást a Miam felé tartó repülőgépre!-hallottuk a hangosbemondó hangját
-Na szia!-öleltem meg
-Hívj ha megérkeztetek!-kiabált utánam
A repülés nagyon unalmas volt. Nem tudtam senkivel se beszélgetni, már most hiányoztak a többiek. Főleg Harry, hogy magáhozz öleljen! Jézusom miket beszélek! Először is nekem a barátom Niall volt! Másodszor pedig elfelejteni jöttem őket! Mondjuk azt még mindig nem tudom felfogni, hogy meg akart ütni. Harry soha nem tudna megütni! De nemár! Miért mondok ilyeneket??? Nem szerettem bele! Az nem lehet!
-Hölgyem sokáig beszél még magába?-szólított meg a mellettem lévő bácsi
-Elnézést!-mosolyogtam kínomban

*Eközben otthon*
-Miért hagytad elmenni!-kérdeztem könnyes szemmel Katytől
-Mit tehettem volna? El kell ezt az egészet felejtenie!-mondta
-De én nem tudom őt elfelejteni! Nem érted?-néztem rá
-Muszáj lesz!-húzta meg a száját Katy
-Figyelj én szerintem hazamegyek!-mondtam majd kimentem a házból
Most pedig repülök Miamiba!........